Jakus Eszter
ejakus[kukac]gmail[pont]com
+36 30 462 02 84
Az Energetikai Tanúsítvány egy mérnöki számításon alapuló minősítő dokumentum, amely az épület fizikai paraméterei, valamint a telepített energetikai rendszerek jellemzői alapján az ingatlan osztályba sorolását adja meg. A kapott betűjel egy olyan viszonyszámot takar, amely az épület, lakás önmagához viszonyított éves energiafogyasztását mutatja meg. 2012. január 1-től a tanúsítás kötelező, így nélkülözhetetlen lakásvásárlás, lakáseladás, új lakásépítés, bérbeadás előtt, illetve energetikai pályázathoz.
Magyarországon a teljes felhasznált energia körülbelül 30%-át az épületek, ingatlanok ellátására használjuk fel. Ez az igen magas érték tudatos és ésszerű tervezéssel, üzemeltetéssel nagymértékben csökkenthető. Ez kevesebb kibocsátást, kisebb környezetterhelést jelent. A csökkentés lehetőségeihez látnunk kell a mai valós helyzetet. Az Energetikai Tanúsítvány erre jelent választ.
Megmutatja, hogy az ingatlan milyen besorolású, illetve mennyi a fajlagos primer energia fogyasztása. Végső soron az Energetikai Tanúsítvány popntos viszonyítást ad arról, hogy mekkora lesz az üzemeltetési költség.
Hiteles példánynak az e-tanúsítás országos, elektronikus nyilvántartásban található, azonosító kóddal ellátott elektronikus példány tekinthető. Nyomtatni bármennyit lehet belőle, a nyomtatott példányok a hiteles példány másolatai.
Mindenkinek fontos, aki ingatlant ad el, vásárol, bérbe ad, bérbe vesz, vagy épít, újjáépít, felújít, energetikai pályázatot ad be. A tanúsítvány osztályba sorolása megmutatja milyen energiafelhasználású, és milyen energetikai állapotú az épület. A tanúsítvány ajánlásokat is tartalmaz a korszerűsítésre, és az így megvalósítható magasabb energetikai osztályba sorolásra is.
A tanúsítvány tíz évig hatályos. A tanúsító az általa készített tanúsítványt, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrzi.
Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.
A+ | < 55 | Fokozottan energiatakarékos |
A | 56 - 75 | Energiatakarékos |
B | 76 - 95 | Követelménynél jobb |
C | 96 - 100 | Követelménynek megfelelő |
D | 101 - 120 | Követelményt megközelítő |
E | 121 - 150 | Átlagosnál jobb |
F | 151 - 190 | Átlagos |
G | 191 - 250 | Átlagost megközelítő |
H | 251 - 340 | Gyenge |
I | 341 < | Rossz |
Az energetikai tanúsítvány egy többoldalas dokumentum, amely két fő részből áll
Az összefoglaló lapon az alábbiak szerepelnek:
Ezt a mennyiséget összesített energetikai jellemzőnek (Ep) is szokták nevezni. Ez nem más, mint az épület éves energiafogyasztása, egységnyi fűtött alapterületre vetítve, primer energiában kifejezve. A tanúsítványban kiszámított érték két dologtól függ
Ebből az adatból ugyan nem lehet közvetlenül kiszámítani a fűtésre, a melegvízellátásra és gépi szellőzésre eső várható rezsiköltségeket, de ha a berendezéseink földgázzal működnek jó közelítő értéket kaphatunk.
Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményértéket (Epm) a jogszabály adja meg, az épület éves energiafogyasztását ezzel az értékkel kell összehasonlítani.
Új épület esetén az összesített energetikai jellemző nem haladhatja meg a követelményértéket, vagyis az épület energiafogyasztása csak ennél kisebb lehet. Meglévő régebbi épületek tanúsításakor az éves energiafogyasztás többnyire nagyobbra adódik, mint az új épületekre előírt követelmény.
Ha ez az érték 100%, akkor az épület energiafogyasztása pont akkora, mint az előírt követelmény. Minél kisebb ez a hányados, annál inkább energiatakarékos az épület, és minél nagyobb annál inkább energiafaló.
Az épület energetikai osztályba sorolását az előző pontban kiszámított % alapján végzik el. A skálán az A+ és A osztály jelenti a csúcsminőséget. (Persze efölött vannak még a passzív házak).
A fajlagos hőveszteségtényező magának az épületnek a hőveszteségét jellemzi, azaz csak attól függ, hogy mennyire jó az épület szigetelése (ill. mennyire tudja hasznosítani az ablakokon bejutó napsugárzást). A vizsgált épületre kiszámított értéket a fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékkel kell elosztani.
Ha ez az érték 100%, akkor az épület számított hőveszteségtényezője éppen megfelel az előírásnak. Minél kisebb ez az érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége.
Új épületnél ennek az értéknek kisebbnek kell lennie, mint 100%. Meglévő régebbi épületek tanúsításakor többnyire 100%-nál nagyobb ez a szám, ami arra utal, hogy az épület a jelenlegi előírásokat nem tudja teljesíteni.
Ez a sor nem szerepel kötelezően az összefoglaló lapon, de többnyire találkozhatunk vele.
Itt arról szoktak említést tenni, hogy az adott épület esetén fennáll-e nyáron a túlmelegedés veszélye. Ha igen, akkor lépéseket kell tenni a napsugárzásból származó hőterhelés csökkentésére (pl. külső árnyékolókkal) ill. bizonyos esetekben légkondicionálás ajánlott.
Ha az épület nem éri el a C energetikai osztályt, akkor a tanúsítvány olyan javaslatokat is tartalmaz, amelyekkel az épület energiafelhasználása csökkenthető.
A tanúsítvány javaslatot tehet hosszabb távon kivitelezhető korszerűsítési munkákra, mint pl. a falak utólagos hőszigetelése, ablakcsere, fűtési rendszer korszerűsítése. A lényeg az, hogy a javaslatoknak költséghatékony és reálisan megvalósítható megoldásokat kell felvázolnia.
Ezek azonban csak tanácsok, amelyek a tulajdonost nem kötelezik semmire.
Ezt sem kell kötelezően szerepeltetni a tanúsítványban, de gyakran találkozhatunk vele.
A kormány 176/2008. sz rendelete értelmében: 2009. január 1-jétől
2012. január 1-jétől. Meglévő épület, önálló rendeltetési egység, lakás,
Ha velem készítteti el az energiatanúsítványt, előre egyeztetett időpontban helyszíni műszaki felmérést végzek. Ez alapján számolom ki az ingatlan fogyasztási jellemzőit, és sorolom be az ingatlant egy energia osztályba. Az energiatanúsítványt hitelesítem, majd e-mailben, személyesen, vagy postán eljuttatom Önhöz, a megbeszélt határidőre.
Amennyiben áraim felkeltették az érdeklődését, szolgáltatásomat megrendelheti telefonon vagy e-mailben.
A tanúsítvány elvégzéséhez feltétlenül szükséges az ingatlan helyrajzi számának ismerete, illetve az épület méreteit, szerkezetét bemutató dokumentumok.
Amennyiben rendelkezik vele:
Amennyiben rendelkezik az ingatlan építési tervdokumentációval csökkentheti a tanúsítvány készítésének időtartamát és árát.
Amennyiben tervdokumentáció nem áll rendelkezésre, úgy a szükséges adatokat beszerzem.
Az elkészítés ideje a helyszíni szemlétől számított 1-3 munkanap. Az elkészítés pontos határidejét előre egyeztetem Önnel. Ha ettől hamarabb szükséges a tanúsítvány, megpróbálom a lehető leggyorsabban elkészíteni, ezért felárat nem kérek. Ha van szabad kapacitásom, már akár másnap megkaphatja a hitelesített kalkulációt.
Az energetikai tanúsítvány készítését a tanúsítók 176/2008. Kormányrendelet alapján végzik, mely az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szól.
Ezen kormányrendelet alapján az energetikai tanúsítvány készítése 2 módszerrel történhet:
Az energetikai tanúsítvány kiállítása a megelőző három év energiafogyasztási adataiból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján készíthető el. A módszer jelenleg még kidolgozatlan, nem alkalmazható!
A tanúsítók általában ezzel a módszerrel dolgoznak. Alapvető követelmény, hogy helyszíni szemlén kell meggyőződnie a tanúsítónak az ingatlan energetikai adottságairól. Az Energetikai Tanúsítvány hitelesen csak a helyszíni szemle pontos adatfelvétele után készíthető el.
A tanúsítás lépései:
A helyszíni szemle alkalmával a tanúsító vizsgálja az épület szerkezetét, falakat, hőszigetelést, födémet, tetőt, ablakokat. Az alaprajz is sokat segít felméréskor. Az épületgépészet vizsgálata lakóépületeknél a fűtés és a melegvíz -előállítás mellett esetenként a gépi szellőztetés és a klímaberendezések felmérésére is kiterjed. Az ingatlan tájolása, elhelyezkedése, és a gépészeti tulajdonságok az adott ingatlan fenntartási költségeit is nagymértékben befolyásolják.
Nem mindegy hol helyezkedik el az adott ingatlan a társasházban. Ha szélső lakásról van szó, az mindig rosszabb minősítést kap, mint egy középső lakás, ami körbe van fűtve. Még akkor is igaz ez a megállapítás, ha a nyílászárók és a falak ugyanolyan paraméterűek.
Az ingatlan besoroláskor olyan értéket kap, amely megmutatja, hogy a 100%-nak tekintett mai követelményekhez képest, hogyan alakul a számított energiafelhasználása. Az így kapott százalékos értéket sávos besorolás alapján betűkkel kell jelölni. A vizsgálat során egyebek mellett az éves energiaigényt is meg kell határozni. Ez számszerűsíti, hogy mennyi energiaráfordítás szükséges az adott ingatlan fenntartásához éves szinten. Az ingatlanok vételénél a fenntartási költségek legalább olyan fontos szempontok, mint a vételár.
Kapcsolódó dokumentumok Energetikai Tanúsítvány minta menüpontjában látható.
A tanúsítvány kiállítása kötelező az olyan új építésű, 50m2-nél nagyobb alapterületű lakóingatlanokra, melyek építési engedélyeztetési eljárása 2006. szeptember 1. után indult. ( részletes leírás: 176/2008. Korm. rendeletben)
A tanúsítás minden esetben egyedi. Az épület szerkezeti adatai, funkciója, alapterülete a legfontosabb információkat hordozzák.
Ahol rendelkezésre áll tervdokumentáció, ott egyszerűbb a helyzet, a dokumentumok alapján elkészíthető a tanúsítvány.
A tanúsítás helyszíni bejárással kezdődik. Ahol az épület paraméterei kerülnek felmérésre. (Fal-, födém-, nyílászáró-szerkezetek, rétegrendek, fűtési és melegvízellátási rendszer, stb.). A felmérés után van lehetőség az adatok feldolgozására, a számítási feladatok elvégzésére, majd a tanúsítvány kiállítására, hitelesítésére és átadására.
Az energia általános értelemben a változtatásra való képességet, a fizikában a testek pillanatnyi állapotát leíró mennyiség, állapotjelző.. Egy bizonyos állapotú fizikai rendszer energiája azzal a munka-mennyiséggel adható meg, amellyel valamilyen kezdeti állapotból ebbe az állapotba hozható. A kezdeti állapotot referencia állapotnak, vagy referenciaszintnek hívjuk.
A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső-külső hőmérsékletkülönbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve. Az épület felület/térfogat arányától függ, az épület rendeltetésétől nem.
A légszivárgás (infiltráció) a szellőzésnek nem kívánt, nem ellenőrzött módja, amely az épület résein át megvalósuló légszivárgást jelenti és megnövekedett fűtési vagy hűtési terhelést okoz abban az esetben, ha a külső levegő bejut az épületbe és fel kell melegíteni, vagy le kell hűteni.
Hőátadás, hőátadási tényező: alfa {W/m2K: watt per négyzetméter-kelvin} A hőátadás az egymással érintkező testek közötti hőcsere. Az alfa hőátadási tényező megadja azt a hőmennyiséget, amely 1 m2 testfelület és az érintkező levegő között 1 K hőmérséklet-különbségnél kicserélődik.
Hőátbocsátási tényező: jele: U {W/m2K (watt per négyzetméter-kelvin} A hőátbocsátási tényező a szerkezet hőtechnikai minőségének fontos, de nem az egyetlen meghatározó tényezője. Az épületszerkezetek többségének mindkét oldala levegővel érintkezik, a léghőmérsékletek különbözősége esetén a hőáram levegőből indul és levegőbe érkezik, nagysága tehát nemcsak a szerkezet vezetési tulajdonságaitól, hanem a felületeken lejátszódó hőátadástól is függ.
A hőáram a hőmérsékletkülönbséggel, a hőáram irányára merőleges keresztmetszettel, valamint egy vezetési tényezővel arányos. Ez utóbbi a hővezetési tényező, amely azt fejezi ki, mekkora hőáram halad át időegység alatt egységnyi vastagságú, az áramlásra merőlegesen egységnyi felülettel bíró anyagon, egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására.
Nagy általánosságban igaz az, hogy a nagyobb sűrűségű anyagok hővezetési tényezője nagyobb, a kisebb sűrűségű, laza – szálas vagy porózus – anyagoké kisebb.
Az ingatlan a föld és a ráépített szilárd építmények összessége. Tudományos megfogalmazásban: ingatlan a föld szárazföldi felszínének körülhatárolt, más ingatlanoktól elkülönített része, továbbá az önálló rendeltetésű és önálló forgalmú építmény vagy építményrész.
Az összesített energetikai jellemző az épület rendeltetésszerű használatának feltételeit biztosító épületgépészeti rendszerek egységnyi fűtött térfogatra vonatkozó, primer energiában kifejezett éves fogyasztása.